Maddie : Egyszerűen imádtam az öltözékemet! Az egyszerű rövid fekete ruhát, aminek mellesleg gyönyörű anyaga, és eszméletlen jó szabása volt, pont ott vékonyított, meg emelt ki, ahol kellett, a meseszép magassarkúm dobta fel. Azthiszem, ha ma mégsem találkoznél…

 Abbie:  Nemrég még Harry csak egy álomkép volt számomra, és bármennyire is fájt beismernem, nem igen számítottam arra, hogy egy nap majd egy padon ülve csevegek vele. Amikor rám nézett, nem a sztárt láttam benne, nem a nagy nevet, a hírességeket, hanem csak egy…

 Dária:    Csodálatos esésem után egy félórával, egy padon ültünk mindahárman, nem messze étteremtől. Egyenlőre nem volt erőnk haza vánszorogni, mert állás nélkül nem igen tudtunk volna miből taxit fizetni. Nem tudtam, hogy nevessek-e vagy sírjak... Mert…

 Maddie:   Három csodálatos nap telt el. kifosztottunk jó néhány boltot, esténként hatalmas bevásárlószatyrokkal tértünk haza a túrákról. Ha így fogunk haladni, nem fogunk beférni az albérlet beépített szekrényeibe, mert a cipők, ruhák, kiskabátok száma…

 Dária:  Zayn felettem volt. Mélyen a szemembe nézett, láttam, hogy ég a sötétbarna szempár, majd lassan az arca megindult az enyém felé. A gyomrom megremegett ahogy ajka az enyémhez ért, egészen megborzongtam a csókjában olyan régen vártam erre a pillanatra. Aztán újra…

Maddie:   ÉÉs megérekeztünk, el sem hiszem hogy végre itt vagyunk Londonban! A júniusi évvégi vizsgák szörnyű napjai, és rengeteg szenvedése alatt mindvégig ez az egyetlen egy dolog éltetett, hogy miután letudtuk a rengeteg tanulást ideérjünk Angliába a lányokkal, és…

 Abigél:Álltunk hárman a reptéren, egymást kezét szorítva, és tudtuk, éreztük, hogy eddigi életünk legizgalmasabb nyara elé nézünk, és hogy sohasem fogjuk elfelejteni az elkövetkező két hónapot, ami talán majd az egész életünket megváltoztatja. Sokat utaztunk már,…